Milyen gázkazán fajták vannak?
A gázkazán régen
Amikor anno a gázkazán elterjedt nagy számban a lakosság körében, még csak egy féle technológiát találhattunk a piacon, ez pedig a nyílt égésterű kazán volt. Innen erednek a sokat emlegetett rémtörténetek is. Gázszivárgás, begyulladt a gáz, légmérgezést okozott a gáz. Ezek a szörnyűségek azért történhettek meg, mert ezek a régi készülékek még a szoba levegőjét használták az oxigénellátásukhoz. Azaz ugyanazt a levegőt is, amit a lakók szívnak. Nem abban kell látni a veszélyt, hogy a kazán minden levegőt elszipkázna a lakók elől, hanem, hogy valamilyen okból kifolyólag a levegőáramlás megfordul és ott, ahol eredetileg az oxigén menne be, hirtelen az égéstermék jön ki.
A nyílt égésterű gázkazán esetében is már a kéményen keresztül volt hivatott távozni az égéstermék. Ám egy rosszul megszerkesztett vagy hibásan kivitelezett kéménycsőben egy erősebb szélfúvás okozhat visszamenetet. Ha az áramlás tartósabb időre megfordul akár maga a tiszta gáz, de akár az égéstermék is a szobába áramolhat. Tekintve, hogy a szén-monoxid színtelen és szagtalan, ez önmagában is elég veszélyes, nemhogy ha még rá is talál gyújtani valaki. Szerencsére ilyen berendezésekkel ma már nem találkozunk a forgalomban.
A gázkazán típusok ma
A nyílt égésterű kazánokat már kivonták a forgalomból, helyükre az úgynevezett turbós gázkazán került. Elődjével ellentétben ennek már zárt az égéstere, ami azt jelenti, hogy egyáltalán nem ugyanazt a levegőt használja, mint amit a lakók belélegeznek. Sőt, nincs is összeköttetésben vele. A turbós kazán ugyanúgy a kéményen keresztül nyeri az oxigént, csak egy külön csőrendszeren keresztül.
Ahhoz tehát, hogy generációk alatt leválthassuk a nyílt égésterű kazánokat a torbús gázkazán készülékeinkre, hozzá kellett nyúlni a kéményhez. Ez sok esetben vetett gátat a kazánok gyors cseréjének, ugyanis ha maga a turbós készülék nem is járt jelentősebb többletköltséggel – ami azért valószerűtlen – a tető és a kéményszerkezet megbontása már igen. A nyílt égésterű berendezések éppen ezért egészen sokáig tartották magukat, hiába a balesetveszélyesség. A gáz régóta a legolcsóbb energiahordozók közé tartozik, és amíg akadt forgalomban nyílt égésterű kazán, sokan maradtak hűségesek ehhez a kivitelezéshez.
Az Unió azonban egy ideje már betiltotta a nyílt égésterűek forgalmazását, így ha cserélnünk kell, akkor már csak zárt égésterűre tehetjük. Ez jótékonyan hatott a piacra a zárt égésterű gázkazán egyre elterjedtebbé vált, sőt, mára már mondhatni elavultnak számít.
A kondenzációs gázkazán
A turbós technológia továbbfejlesztése a kondenzációs gázkazán. Itt már nem a balesetveszélyesség kiküszöbölése a cél, sokkal inkább a hatásfok növelése. Az eljárás abból a megfigyelésből ered, hogy az égéstermék kicsapódik a kéményfalon. Ennek két kellemetlen következménye is van egy turbós készülék esetében. Az egyik, hogy a kémény fala korrodálni fog. Ez abból az egyszerű tényből következik, hogy az égéstermék itt nem szimpla gőzpára. Gázt égetünk, tehát különféle savas kipárolgások távoznak, amik kicsapódva megtartják kémhatásukat és szépen megtámadják a kémény bádogfalát – legtöbb esetben legalábbis erről van szó.
Ez értelemszerűen jelentősen csökkenti a fűtésrendszer élettartamát és a kémény rendszeres karbantartását, gyakori cseréjét teszi szükségessé. A másik nem kívánatos következmény emellett ugyan eltörpül, viszont lehetőséget kínál a jobb energiafelhasználásra. Ugyanis a kicsapódáskor hő szabadul fel. Ha ez a hő a kéményben szabadul fel, akkor kvázi fűtjük az utcát is. Azonban ha ezt a kicsapódást valahogy hasznosítani tudnánk, akkor ugyanannyi pénzből többet tudnánk fűteni. Ennek a két kívánságnak a nászából született meg a kondenzációs gázkazán.
Az eljárás lényege, hogy a lehűlt és visszatérő fűtéscsövek között vezetik el az égésterméket, mielőtt távozna a kéménybe. Mivel a visszatérő fűtővíz relatíve lehűlt – legalábbis a gázkazán belsejében tomboló égéshőnél mindenképp hidegebb – ez a hőmérsékletkülönbség elegendő ahhoz, hogy már itt ki tudjuk csapatni az égésterméket. Ez az irányított körülmény lehetővé teszi, hogy elvezessük a kondenzvizet és ne korrodáljon semmi tovább, másfelől felmelegíthetjük vele némileg a visszatért, kihűlt fűtővizet.
Ebből azonban az is következik, hogy a kondenzációs gázkazán csak akkor tud jobb hatásfokkal működni, mint egy hagyományos turbós kazán, ha kellően lehűl a visszatérő hideg fűtővíz ág. Ha nincs meg az emlegetett hőmérsékletkülönbség, nem jön létre a kicsapódás sem a készüléken belül. A fűtésrendszer megfelelő összehangolása egyébként is fontos, de a kondenzációs kazánok esetében az előbb említettek miatt kétszeresen is.
A gázkazán kiegészítései
A beüzemelt gázkazán a fűtésrendszerünk lelke, de nem feltétlenül az egyetlen energiaforrásunk. Napjainkban sokan csatlakoztatnak napkollektort vagy más megújuló energiahordozót a kazánhoz. Ennek egyetlen feltétele, hogy a megvásárolt kazán elegendő bemeneti csonkkal rendelkezzen. Ha fontolgatjuk, hogy a későbbiek során rákötünk még valamit a kazánunkra, érdemes olyat választani, ha több pénzért is, aminek van pár plusz csonkja. Később olcsóbb lesz, mintsem ki kelljen cserélni az egészet.
Ezen felül jó szolgálatot tehetnek még a puffer tárolók. Amennyiben a gázkazán a háztartás használati melegvíz ellátásáért is felel, előfordulhat, hogy szimplán az átfolyó melegvíz nem lesz elegendő a háztartás igényeit kielégíteni. Természetesen, ha ez rendszeres, akkor érdemes egy nagyobb gázkazánra beruházni, de ha csak vendégek esetén, vagy ritkán fordul elő, hogy egyszerre zuhanyozna az egész család, elegendő lehet egy puffertartály.
